Válasszon nyelvet

Válasszon nyelvet

Babamúzeum - Viselettörténet és népi építészet

Kiállítás

Kiállítások

Matyók

Itt hordták a legcifrább, legszínesebb viseletet. Summásként, távoli nagy birtokokhoz szerződve keresték kenyerüket. A megélhetés a két világháború között elég nehéz volt, ennek ellenére sokat adtak az öltözködésre. "Hadd korogjon, csak ragyogjon" - mondás járta. Szemben a kor rövid szoknyás viseleteivel, szoknyájuk majd a földig ért, sajátos harang alakjukat az alsószoknyák aljára varrt rendkívül bő fodor adta. A színes nyári ingüket fellökőnek hívták, téli hosszú ujjú változatát pedig lityának. Fejükön csavarítós, sátoros, szakállas kendők voltak. A menyasszonyoknak magas és széles koszorú volt a fején. A férfiak ruházata volt többek között a sokszor két méter bőségű ing, a dúsan hímzett surc (kötény), a magas Bárci kalap, melyet az alacsony termetű bíró fia hozott divatba a század elején.

Legény surcban, matyó asszonnyal

Rokkán fonó matyó öregasszony
Matyó menyecskék Csavarítókendős matyó nő fellökős ujjú lityában

Vissza a lap tetejére

 

Palócok

Nógrád megyét és a Szlovákiához került Felföldet lakják. Öltözködésük faluról-falura kisebb mértékben eltért. A Börzsöny, Cserhát, Mátraalja sok apró kis települése ha egy plébániához, egy anyatemplomhoz tartozott, akkor már sok hasonlóságot mutatott. A legszínesebb és változatosabb fejrevalókat itt hordták. A ludányhalászi farkas főkötő annyira megtetszett Petőfi Sándornak, hogy naplójába feljegyezte: ha megházasodik, feleségének majd innen hozat főkötőt. Hollókőn ünnep alkalmával fel is teszik fiatalasszonyok fejükre a nem kevésbé díszes gyöngyös fodros menyecskekendőt. A kazári asszonyok kontyvasra tekerték a hajukat, majd erre kerültek a különböző főkötők. Az ünnepélyesség különböző fokait kifejező nagyrózsás, ezüstcsipkés, aranycsipkés főkötők magassága sokszor a nagyaraszt is meghaladta, s koronaszerűen keretezte a fejet. A bányák megnyitása idején az 1880-as években attól tartottak, hogy a bányamunka meg fogja szüntetni a paraszti hagyományokat: "ami a szőlőre a filoxéra, a burgonyára a kolorádó, az a palócra a kőszéntelep."

Kazári menyecske, Nógrád megye

Nemti menyecske, Nógrád megye
 
Recski menyecske, Nógrád megye   

Jellegzetes épületek


 

Vissza a lap tetejére

Csángók

Földrajzi és etnikai elszigeteltségük folytán a romániai magyarság legrégibb kultúrájú népcsoportját alkotják. Viseletük a régi kelet-európai hagyományokat őrzik. Hímzésük egyedi: un. fonákján való varrás. Apró és mértanias mintájú. A nőknek lepelszoknyájuk van, melyet más tájékon már nem hordanak. Ez volt a legelső és legegyszerűbb szoknyatípus, melyet a gyengébb nem magára vett.

Hosszúfalusi csángó menyecske

Moldvai csángó lány

Vissza a lap tetejére

Buzsákiak

Külsősomogyban, a Nagyberek menti három horvát magvú település, Tótszentpál, Táska és Buzsák viseletkultúrájában igen izgalmas néprajzi egységet alkotnak. Három fajta hímzésmódot használnak: a rátétest, vézást és a boszorkányost, melyekből igen ízléses ruhadarabokat készítenek. A férfiak ünnepkor "kanásztáncos" ruhát vettek fel.

Buzsáki lány rátétes ruhában

Buzsáki lány boszorkányos ruhában

Vissza a lap tetejére

 

Szennaiak

Somogy déli részéről származó viselet, kevésbé díszes, inkább kifinomult vonalú, polgáriasabb ízlésre vall.

 

Szennai lány

 

Vissza a lap tetejére

 

Svábok

Főleg rajna menti svábok települtek a XVI. században Magyarországra. Baranyában, Tolnában és Pest megyében élnek. Javarészt megőrizték kultúrájukat. Szorgalmukkal és tehetségükkel megbecsülést érdemeltek ki magyar honfitársaiktól.

 

Palotabozsok- menyecske

 

Vissza a lap tetejére

 

Sokácok

A XV. századtól a török terjeszkedés elől egyre északabbra húzódó délszláv népek egyike. Baranya megyében főleg Mohács környékén laknak.

 

Sokác nő és férfi Szederkény, Baranya megye

 

Vissza a lap tetejére

 

Cigányok

A XVI. században Indiából vándoroltak főleg Kelet-Európába. Hovatartozásukra csak a XVIII. században egy Németalföldön tanuló erdélyi diák jött rá, mikor az indiai nyelvet tanulmányozta. Korábban Egyiptomból származónak hitték és számukra sértően "fáraónak" nevezték őket. Mária Terézia ezért elrendelte, hogy "újmagyarnak" nevezzék ezen etnikumot. A kovács és bognár szakmát kiválóan művelték. Zenészeik fő tolmácsolói lettek a magyar népi zenének és nótának.

 

Lókupec cigány és felesége
Zala megye

 

Vissza a lap tetejére

 

Kalocsaiak

A Bács-Kiskun megyei Kalocsát és környékét a kertkultúra és paprikatermelés gazdaggá tette. A gazdák lányai, asszonyai selyemszoknyában és -ujjasban kezdtek járni, melyet természethű motívumokkal hímeztek ki. A nagy felületeket beborító hímzés megtervezése íróasszonyok dolga volt, akik közül a legjobbak több mint 40 virágmotívumot ismertek. Böjti időre felöltött ruháikat kék, lila, zöld színnel varrták ki, ezeket mondták szomorú pamukosnak.

 

Öregcsertői kislány

 

Vissza a lap tetejére

 

Alföld

Debrecen-i polgár lány báli ruhában

Debrecen-i református diák
Szolnok-i asszonyok templomba- és piacra járó ruhában Derecske-i asszony

Szeged-i halász és felesége

Békéscsaba-i tót férfi
Kecskemét-i fiatalember rajthuziban Mezőhegyes-i csikós

Hortobágy-i solymász Hortobágy-i csikós

Jellegzetes épületek



Vissza a lap tetejére

 

Erdély

Jellegzetes épületek







 

 

Vissza a lap tetejére

 

Székely

Hagyomány szerint a visszavonuló hun sereg Attila fia, Csaba vezér által hátrahagyott csapat, kiknek vezérük ígérte, ha baj éri őket, akkor "a csillagok útján visszatér" segítségükre. Népviseletük jellemzője, hogy alapanyaga hagyományos kézi megmunkálással házilag készült, házi szőttes, gyapjú, kender, len s ugyancsak házilag tenyésztett juhbőr, amit szintén maguk szabtak és varrtak. A férfi inge len- vagy kendervászonból készült. Nadrágja, amit harisnyának mondanak, ványolt nyersfehér gyapjúszövet. Erre került a zsinórozás (rendi tartozás szerint piros, fekete), vagy a vitézkötés. Télen durva posztóból készült zekét hordtak, melyeket szintén zsinóroztak.

 

 





Vissza a lap tetejére

 

Torockóiak

Torda-Aranyos megyei Torockó lakosai vasbányászatból éltek, és a vízierővel hajtott vasverőkben Erdély számára ekevasat, kapát, fejszét, kaszapengét gyártottak. Később a modern bányászat és gyáripar feleslegessé tett a kezdetleges technikával dolgozó műhelyeket, majd megszüntette - megmaradt azonban a városi öntudat. Viseletükben is megmaradt több olyan sajátosság, aminek párhuzamait korábbi századok városi, nemesi öltözködésében találhatjuk meg. A lányok ékessége a párta volt, melyet aranycsipke borított. Kétfelől a vállra és hátra pántlikák omoltak.

 

Torockó-i takarosfőkötős, islógos menyecske és kislány ünneplőben

 

Vissza a lap tetejére

 

Kalotaszegiek

Kolozs megyében mintegy 40 falu tartozik Kalotaszeghez. Viseleteikben a XVII. századi erdélyi úri díszítések, szabásformák találhatók meg. A legfelső alsószoknyát gondosan apróra berakták, mert kilátszott a föléje öltött, elöl föltűzött muszuj vagy bagazia nevű szoknya alól. Ez az igen bő, fekete klott szoknyaféle belülről színes, széles posztócsíkkal volt szegve. Ahogy a szoknya összevarratlan elejét a derékhoz feltűzték, ez a szegély kifelé fordult. Híres az üveg- és csigagyöngyökkel, színes pillangókkal ékesített pártájuk, melyet a lány az esküvő utáni felkontyoláskor cserélt fel asszonyoknak való főkötőre.

Mikófalvi menyecskék, Kalotaszeg, Nádasmente

Magyargyerőmonostori menyecske durandréban

 





Vissza a lap tetejére

 

Mezőségiek

Szék Kolozsvártól északkeletre fekvő régi sóbányahely. A XIII. században városi kiváltságot kapott. Kiemelkedően népes Szék sokféle iparosával, vásárosaival és régi iskoláival. Tartózkodóan válogatott színes és nemesen egyszerű öltözetdarabok jellemzik a széki viseletet. A férfiak öltözékében a fehér-fekete-kék, a női ruházkodásban a fehér-fekete-vörös szín dominált. A férfiak és a nők egyaránt viseltek szalmakalapot. Az utóbbiak széles karimájú kalapjukat csak a mezei munkához vették fel.

 

Széki menyecske és férfi, Erdély

 

Vissza a lap tetejére

 

Felvidékiek

Az első világháborút követő békeszerződés a Magyar Felvidéket Csehországhoz csatolta és Szlovákia néven került Európa térképére. A kisebbségeit félelemben tartó utódállamban, így is hat-hétszázezren merik magyarságukat vallani. Az utóbbi idők demokratikusabb vezetése folyamatosan enyhítette, illetve burkolja európaiatlan nemzetiség-elnyomó politikáját.

kelenyei menyecske, Felvidék

Ipolyszalkai fiatal menyecske Ipolymente
 
Nyitragerencsei menyecske lakodalmas öltözékben  

Vissza a lap tetejére

Nap / day nyitvatartás / opening hours
hétfő / Monday 10 - 16 óráig
kedd / Tuesday 10 - 16 óráig
szerda / Wednesday 10 - 16 óráig
csütörtök / Thursday 10 - 16 óráig
péntek / Friday 10 - 17 óráig
szombat / Saturday 10 - 17 óráig
vasárnap / Sunday 10 - 16 óráig
 

Elfogadjuk


balatoncard
hevizcard
hungarycard
noe-matrica
stepkedvezmenypont
szallas hu
tajakkorokmuzeumok
vitorlas
westbalaton

beállítások mentése
Beállítások
Az alábbi Cookie-kat használjuk a jobb felhasználói élmény biztosításáért.
elfogadom
nem fogadom el
elolvasom
Analytics
Az alábbi cookiekat használjuk
Google Analytics
elfogadom
nem fogadom el